×
Inspiráció

Szilveszteri babonák és hiedelmek – Hogyan búcsúzzunk az óévtől?

Gál Orsolya

Az óév utolsó napjához hagyományok és hiedelmek egész sora kapcsolódik. Szilveszterkor mindenki azt reméli, hogy egészséget és bőséget hoz majd az újesztendő, és igyekszünk elűzni a balszerencsét. Van, aki lencsét főz, mások malachúst esznek, és akadnak olyanok is, akik babonából semmit sem adnak kölcsön január 1-jén.


Az óév utolsó napja I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének, és 335-ben, december 31-én hunyt el Rómában. Az esztendő utolsó napjához számos népi hiedelem kapcsolódott. A gombócfőzés a lányos házaknál volt fontos szertartás. A gombócokba kis papírcsíkokra írt férfineveket rejtettek, és úgy tartották, hogy amelyiket kifőzéskor először dobja fel a víz, az lesz a jövendőbeli vőlegény neve. A malac farkának meghúzása pedig azért jött szokásba, mert a malac előre túrja a földet és helyet csinál a szerencsének. Az év utolsó napján a babona szerint tilos kivinni a szemetet, mert kidobjuk vele a szerencsét a házból. Nem szabad teregetni, orvost hívni vagy orvoshoz menni sem. Akinek szilveszterkor fáj a foga, az a hiedelem szerint valamit halogat, amit már nem szabadna tovább görgetnie az új évben.


A babonák azt is meghatározzák mind a mai napig, hogy mi kerül az asztalra az újév első napján. A babona szerint baromfifélét nem szabad enni, mert elkaparhatja a szerencsét, a hal pedig elúszik vele, a disznó viszont bevonzza a jót. A lencse is nagyon sok helyen népszerű fogás január első napján, ugyanis úgy tartják, hogy az apró szemek a sok pénzre utalnak és bőséget hoznak.

A hagyomány szerint úgy telik majd a következő évünk, ahogyan eltöltjük január első napját. Ezért semmit sem szabad kiadni a házból, nem szabad kölcsönadni vagy elajándékozni semmit sem, mert akkor az év során minden kimegy onnan. A vitákat is el kell kerülni, nehogy viszálykodással teljen az egész év. Fontos az is, hogy ki az első látogató az újévben. Úgy tartják, hogy ha férfi a vendég, az szerencsét hoz, ha nő, akkor az szerencsétlenséget jelent a babona szerint.

Szilveszter ünnepén az óévtől szinte mindenütt zajosan búcsúznak, lármával, trombitaszóval és tűzijátékkal. Ez őseink szerint az ártó erők távoltartását szolgálja. Régen dudával, karikás ostorral és kolomppal keltettek zajt. A minél nagyobb hangzavarral a rosszat, a bánatot akarták hátrahagyni, és utat nyitni a szebb, boldogabb újévnek. A szilveszteri ünneplés célja is az, hogy jókedvvel, boldogsággal lépjünk át az újévbe.